Több szénhidrát jobb az edzések alatt? Mennyi a túl sok?
Vajon a több szénhidrát bevitel jobb az edzések alatt?
A szénhidrát edzés alatt képes javítani az állóképességet. Egy fontos kérdés az, hogy “mennyi szénhidrátra van szükségünk?” és “a több az jobb?”. Az egyetlen igazi válasz erre az, hogy “attól függ”. A céljainktól függ (néha nem akarunk vagy nincs szükségünk szénhidrátra), az időhossztól függ, a teljesítményszintünktől függ.
Tegyük fel, hogy a cél az optimális teljesítmény egy versenyen vagy edzésen és tegyük fel, hogy ez a sporttevékenység 3 óráig vagy tovább tart. A szénhidrát kézbesülésének optimalizálását néznénk meg, miközben minimalizáljuk a gyomor-bélrendszeri bántalmat.
A több szénhidrát bevitel az jobb? Hatással van a teljesítményünkre?
Tehát ebben a helyzetben, a több az jobb? Nagyon kevés jól ellenőrzött, dózis-reakció tanulmányt publikáltak, az edzés alatti szénhidrát fogyasztásról és az edzés teljesítményről. A legtöbb régebbi tanulmányoknak komoly módszertani kérdéseik voltak, ami nehézzé tette, egy igazi dózis-reakció viszony megállapítását, az elfogyasztott szénhidrát mennyisége és a teljesítmény között.
Kezdetben arra a következtetésre jutottak, hogy a sportolónak, egy minimális mennyiségű szénhidrátra van szüksége (valószínűleg úgy 20 g/óra, a tanulmány alapján) de azt feltételezték, hogy nincsen dózis-reakció viszony, így tehát minden rendben volt addig, amíg fogyasztottunk némi szénhidrátot. Az utóbbi pár évben felhalmozódtak a bizonyítékok a dózis-reakció viszonyra, a szénhidrát bevitel és az állóképesség között.
Dózis-reakció tanulmány a szénhidrát bevitellel kapcsolatban
Dr John Eric Smith, aki most Asszisztens Professzor a Kineziológiai Tanszéken a Mississippi Állami Egyetemen, az üzemanyag felhasználást mérte, hosszan tartó edzés során, glükóz fogyasztása közben (15, 30, and 60 g/óra). Tizenkét alany kerékpározott 2 órán át, 77% VO2 csúcson, amit egy 20 km-es időpróba követett. Az eredmények összefüggést mutattak az elfogyasztott glükóz dózisa és az állóképességben való javulások között. A nagyobb szénhidrát bevitelt, a nagyobb felhasználással és jobb teljesítménnyel hozták összefüggésbe.
[ninja-inline id=770]
Szintén egy remek tanulmány a témával kapcsolatban:
Dr JohnEric Smith végzett egy másik tanulmányt, ami elég egyedülálló az edzés tudományban. A tanulmányban számos egyetem vett részt és az eredményeket összevetették.
Ebben a tanulmányban, 4 kutatóhely egészén, 51 kerékpáros és triatléta négy gyakorlatot teljesített, ami egy 2 órás folyamatos terheléses kerékpározásból állt, mérsékelt és nagy intenzitás között.
Tizenkét különböző szénhidrát italt (amik glükózból és fruktózból álltak egy 2:1 arányban) hasonlítottak össze, melyek a résztvevőket 12 különböző szénhidrát dózissal látták el, 10-től 120 g szénhidrát/óra között, a folyamatos terheléses kerékpározás alatt.
Mind a négy helyszínen, általános placebót adtak, amit mesterségesen édesítettek, színesítettek, és ízesítettek és nem tartalmaztak szénhidrátot. Az italos kezeléseknek a sorrendje véletlenszerűsítve volt mindegyik helyszínen (helyszínenként 3).
Azonnal a folyamatos terheléses kerékpározást követően, a résztvevők teljesítettek egy kompjúter által szimulált 20 km-es időpróbát, amilyen gyorsan csak lehetséges volt. A szénhidrát fogyasztása jelentősen megnövelte a teljesítményt, dózistól függő módon. Ismételten, a szénhidrát nagyobb bevitele, úgy tűnt, hogy viszonyban van a jobb teljesítménnyel.
A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a legnagyobb teljesítmény növekedést, a 68 és 88 g szénhidrát/óra közötti fogyasztási arányokban látták.
Egy meta-elemzés, az összes tanulmányt felhasználva a szakirodalomban, ugyanerre a következtetésre jutott.
Mikor túl sok a szénhidrát bevitel?
Az egyetlen korlátozó tényező, az valószínűleg a gyomor-bélrendszeri bántalmak. Ha úgy érezzük, hogy a szénhidrát nem hagyja el a gyomrot, akkor a bevitel túl sok, arra a helyzetre és bölcs lenne csökkenteni a bevitelt egy időre és ha lehetséges, az edzés intenzitásából is egy kicsit visszavenni, hogy a gyomor kiürülhessen és a felszívódás folytatódhasson.
Következtetések
Ezekből a tanulmányokból, sok mindenre következtethetünk:
- Előszöris, van egy dózis-reakció viszony, legalábbis hosszantartó edzések alatt (>2h).
- Nagyobb szénhidrát bevitel valószínűleg jobb teljesítményt eredményez, mint a kisebb bevitel. Ez meg is fordulhat: a kis szénhidrát valószínű, hogy veszélyezteti az állóképességet.
- Más tanuilmányokból azt már tudjuk, hogy ha több mint 60 g/óra arányban fogyasztanak, akkor ennek szénhidrát keverékekből kell származnia.
Szénhidrát pótló termékeink közül:
Persze mindenféleképpen az embernek el kéne kerülnie a gyomor-bélrendszeri bántalmakat, ami a nagy szénhidrát bevitelnek az eredménye is lehet. Úgy tűnik azonban, hogy ez tanítható és egy versenyekhez való táplálkozási terv rendszeres gyakorlása által, amely nagymértékű bevitelt foglal magában, a gyomor jóléte valószínűleg javulni fog.
Végső tanács: Éppen ezért továbbra is javasolt, hogy tesztlejük a frissítést már edzéseken, ismerjük meg a szervezetünket.
Nem minden szénhidrát ugyanaz! A szénhidrátok fajtáiról << itt olvashatsz egy cikkünkben.
Érdekelhet: Izotóniás ital – Mire jó és mikor használjuk őket?
Referenciák:
Smith JW, Zachwieja JJ, Peronnet F, Passe DH, Massicotte D, Lavoie C, Pascoe DD. Fuel selection and cycling endurance performance with ingestion of [13C]glucose: Evidence for a carbohydrate dose response. J Appl Physiol 108: 1520-1529, 2010.
Smith JW, Pascoe DD, Passe DH, Ruby BC, Stewart LK, Baker LB, Zachwieja JJ. Curvilinear dose-response relationship of carbohydrate (0-120 g.h−1) and performance. Med Sci Sports Exerc 45: 336-341, 2013.
Vandenbogaerde TJ, Hopkins WG. Effects of acute carbohydrate supplementation on endurance performance: a meta-analysis. Sports Med. 2011 Sep 1;41(9):773-92