dopamin hormon

Dopamin hormon szerepe, szintjének növelése – minden amit tudnod kell

Milyen gyakran gondolsz az agy több, mint 80 milliárd neuronjaira? Ők folyamatosan együtt dolgoznak, a neurotraszmitterek vagy kémiai hírvivők segítségével kommunikálnak. Ezek a fontos hírvivők kulcsszerepet játszanak a test mindennapi működésében és ezek közül a dopamin a legjobban kutatott.

A dopamin számos létfontosságú neurológiai és kognitív funkciót szolgál és az agy működésért felelős. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy tanuljunk, mozogjunk és örüljünk. De a neurotranszmitterek többé- kevésbe néhány fontos egészségügyi problémákhoz is társulnak, a depressziótól, az álmatlanságtól a szkizofréniáig és gyógyszer függőségig.

Ássunk mélyebbre és ismerjük meg e fontos agyhírnök egészségünkre gyakorolt hatását.

 

 

Mi a Dopamin hormon?

A dopamin egy neurotranszmitter (vagy kémiai hírvivő) és boldogsághormon, amely üzeneteket küld az agy idegsejtjei között. Az agy receptoraihoz kötődik és így jeleket küld az egyik sejtből a másikba.

Ez sejtszerű változásokat okoz, amely számos módon befolyásolhatják a jólététünket.

Fontos szerepet játszik sok mindennapi viselkedésben, beleértve, ahogy mozgunk, érzünk vagy eszünk. Segít nekünk a mozgás szabályozásában és támogatja a jutalomszabályozást az agyban.

A kutatások kihangsúlyozzák azt is, hogy a dopamin receptorai megtalálhatóak a vesékben, hasnyálmirigyben, tüdőben és a központi idegrendszeren kívüli erekben.

 

A dopamin előállításához a tirozinnak nevezett aminosav dopa prekurzorrá válik, amely az idegszövetekben található vegyület, ami majd dopaminná alakul.

Az agy három részében termelődik: a fekete állomány, a ventrális tegmentális terület és a hipotalamuszban.

Gyakori kérdés az, „Mi a különbség a szerotonin és a dopamin között?” Mindkettő neurotranszmitterek, de a szerotonin hangulatszabályozóként működik, míg a dopamin az „öröm központhoz” kapcsolódik.

Az öröm és a jutalom pillanataiban dopamin árasztja el a testünket és amikor ez a szint alacsony, akkor motiváció hiányát és tehetetlenség érzetét érezzük.

Az agy jutalmazási rendszere szorosan kapcsolódik a dopaminhoz. A neurotranszmitter elősegíti az élvezet és a megerősítés érzéseit, ami motivációhoz vezet.

 

 

Dopamin szerepe a mentális egészségben

A dopamint az agyi jutalmazási rendszer alapvető elemének tekintik. Noha a dopamin idegsejtjei az agy teljes idegrendszerének kevesebb, mint 1%-át teszik ki, a kutatások azt mutatják, hogy ez a neurotranszmitter mély hatással van az agy működésére és a mentális egészségre.

Ezt a dopamin funkcionális rendellenességének nevezzük és azt jelzi, hogy a neurotranszmitter nem működik megfelelően az agy receptoraival.

Amikor ez a hormon a testben optimálisan termelődik, akkor még csak nem is vesszük észre – a test ( és az elme) úgy működik, ahogyan kell. De amikor a szint túl magas vagy alacsony, akkor ez hatással lesz a viselkedési és fizikai funkciókra.

Ez a „jó érzés hormon” részt vesz a jutalomhoz kapcsolódó ösztönző tanulásban és modulálja a viselkedésbeli választásokat, különösen a jutalomkereső viselkedéseket.

A kutatások szintén azt jelzik, hogy számos mentális egészségügyi rendellenesség magába foglalják ezen élvezet reakciókat az agy neurotranszmittereiben, ideértve a dopamint.

 

Például az agy kémiai változásai függő viselkedést váltanak ki, amely mentális egészségügyi problémákat okoznak, beleértve:

  • táplálkozási zavarok
  • önmegsebesítés
  • kényszeres szexuális viselkedés
  • internetes játékfüggőség
  • szerencsejáték

 

 

Alacsony dopaminszint

Állatokon és embereken végzett tanulmányok szerint egyértelmű kapcsolat van a depresszió és a dopamin hiány között is. A túl alacsony dopaminszint szintén problémákat okozhat, többek között:

  • fáradtság
  • koncentrációs nehézség
  • hangulatváltozások
  • álmatlanság és alvászavarok
  • szorongás
  • motiváció hiánya
  • bűntudat és reménytelenség

 

 

A kóros (túl magas vagy túl alacsony) dopamin szint számos rendellenességgel is összefügg, mint például:

  • Szkizofrénia
  • Tourette szindróma
  • Parkinson- kór
  • Alzheimer- kór
  • Huntington- kór
  • Autizmus
  • Figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenesség (ADHD)
  • Gyógyszerfüggőség

 

Mivel a dopamin receptorok közvetlenül szabályozzák más neurotranszmitterek idegátvitelét, a kutatások azt mutatják, hogy a rendellenesség motoros aktivitással és neurológiai funkcióval kapcsolatos problémákat okozhat.

 

 

Hogyan növeljük a dopaminszintet? – dopamin szint növelése

Lehetőségünk van a dopamin termelés fokozására, többek között a következőkkel:

 

1. Együnk tirozinban gazdag ételeket

A tirozin ételek fogyasztása különösen fontos a dopaminhiányos emberek számára.

A tirozin egy aminosav, amely előfutára a dopaminnak, norepinefrinnek és az epinefrinnek. A tanulmányok azt a következtetést vonják le, hogy a tirozin befolyásolja a dopamin szintet, tehát az aminosav nagyobb mennyiségének fogyasztása megtudja fordítani a hiányt.

 

A legjobb tirozin ételek (vagy dopamin ételek) amelyeket könnyen belehet illeszteni étrendjébe:

NUTREND TYROSINE – 120 kapszula

5 290 Ft
  • zöldtakarmánnyal táplált húsok, legelőn nevelkedett baromfi és vadon fogott halak
  • bio tojások
  • organikus tejtermékek
  • diófélék és magvak
  • bab és hüvelyesek
  • teljes kiőrlésű gabonák (például a quinoa és zab)
  • néhány fehérjepor

 

A dopaminszint növelése érdekében tirozinból gazdag ételek fogyasztása egy kiegyensúlyozott étrendet igényel, amely mikrotápanyagokban gazdag. A tirozinnak megfelelő mennyiségű B6 vitaminra, folátra és rézre van szüksége ahhoz, hogy neurotranszmitterekké váljanak.

Az L-tirozin kiegészítő formában is kapható, ami hasznos lehet, ha nem tud elegendő mennyiségű aminosavat előállítani étrendjében.

Fontos továbbá elkerülni a dopamint lebontó ételeket, például a túlzott mennyiségű telített zsírt és a finomított (és mesterséges) cukrokat, amelyek rövid távú zárlatot okoznak a hormonokban, de idővel hiányt okozhatnak.

 

 

2. Aludj eleget

A megfelelő alvás segít az agynak szabályozni ennek a hormonnak a termelését. Cirkadián időmérő rendszerünk a test belső órája vagy biológiai pacemaker-re.

Reggel a dopamin szint természetesen emelkedik lehetővé téve, hogy felébredjünk és elkezdjük a napot. Este a szint leesik, így kikapcsolhatjuk az agyunkat és felkészülhetünk az éjszakára.

Ha minden este és reggel ragaszkodsz egy bizonyos időponthoz, ami a lefekvési és az ébredési időt illeti, az jóval elősegíti a neurotranszmitter megfelelő előállítását.

A tanulmányok azt mutatják, hogy amikor az agyban a dopamin receptorok alváshiány miatt csökkenek, ez csökkentett éberséggel és fokozott álmossággal jár együtt.

 

 

3. Sportolás

Három fő neurotranszmitter létezik, amelyeket testmozgás modulál:

  • a noradrenalin,
  • szerotonin és
  • a dopamin.

A fizikai aktivitás és a neurotranszmitterek közötti kapcsolat lehetővé teszi, hogy a testmozgás pozitívan befolyásolja az agy működését.

Állatkísérletek kimutatták, hogy a futópados gyakorlat ellensúlyozza a motoros rendellenességeket azáltal, hogy növeli az agyban a dopamintermelést. Ezenfelül, bebizonyosodott, hogy a kerékfutás védelmet nyújt a neurotoxicitás és a dopaminerg neuronok ellen.

 

 

4. Gyakorolja a meditációt és legyünk kedvesek

A tanulmányok kimutatták, hogy amikor az éberségi meditációt és a jógát gyakoroljuk, az segít növelni a dopamin szintet és csökkenti a szorongás érzetét.

A jóga gyakorlat vagy bármilyen típusú meditáció beépítése az életstílusunkba, legyen az ülő, járó vagy fekvő, segíthet szabályozni a neurotranszmitterek termelését az agy egészséges működéséhez.

A dopamin szint szintén növekszik, ha jutalmazást kapunk vagy kellemes élményeknek köszönhetően, tehát érthető, hogy az egyszerű kedves cselekedetek elősegíthetik ennek a boldogsághormonnak a szintjét.

 

 

5. Használjon táplálékkiegészítőket

Nem létezik olyan, hogy dopamin kiegészítő, de vannak olyan kiegészítők, amelyek elősegítik e szint növelését:

  • A D-vitamin: a 2016-os tanulmány kimutatja, hogy a D-vitamin kezelés hogyan modulálja az agy dopamin áramlását. A D-vitamin kiegészítő használata támogatja a gyógyszerfüggőség és a dopamin-függőség viselkedés kezelését.
  • A probiotikumok: A kutatók megtudták, hogy a baktériumok képesek hormonokat és neurotranszmittereket szintetizálni és reagálni ezekre. Ez azt jelenti, hogy jó baktériumok hozzáadása a bélbe és a rosszak csökkentése pozitív hatással lehet a dopamin szintre.
  • Kurkumin: A pszichofarmakológia közzétett egy tanulmányt miszerint a kurkumin képes egerek szerotonin és dopaminszintjét növelni.
  • Mukuna pruriens: A mukuna puriens egy trópusi növény, amely a L- dopa magas szintű tartalommal rendelkezik. Amely a dopamin előfutára. Ezért a mukuna pruriens kiegészítőket az ajurvédikus gyógyászatban használják a Parkinson-kór javítására.
  • Valamint a fent már említett Tirozin.

 

A dopaminszint növelésének ezen természetes módszerein kívül létezik egy Levodopa nevű gyógyszer, amelyet dopaminszint növelésére és a Parkinson-kór kezelésére használnak.

 

Léteznek úgynevezett dopamin agonisták is, amelyek egy olyan gyógyszercsoportot alkotnak, amelyek, az agyban a dopamin receptorokhoz kötődnek és aktiválódnak. Ezek a gyógyszerek arra késztetik a testet, hogy azt gondolja, hogy elegendő mennyiségű hormonhoz jutott, számos egészségügyi állapot kezelésére használják őket beleértve a depressziót, álmatlanságot és a fibromyalgiát.

nutriversum alpha

 

Dopamin hatásai

A tanulmányok megerősítették, hogy a dopamin számos agyi, veselkedési és testfunkcióba szerepet játszik, beleértve:

  • memória
  • tanulás
  • figyelem
  •  viselkedés és megismerés
  • önkéntes mozgás
  • fájdalom kezelés
  • motiváció
  • jutalom és a büntetés érzékelése
  • pulzus
  • vérnyomás
  • alvás és álmodás
  • hangulat
  • szoptatás
  • elektrolit- egyensúly

 

 

Kockázatok és mellékhatások

Feltétlenül szükségünk van erre a neurotranszmitterre a megfelelő működéshez, és számos módon fokozhatjuk a szintjét. De a dopamin szintet néhány nem túl egészséges dolog is növelheti, például alkoholfogyasztás, cukros ételek fogyasztása, drogok, például nikotin és kokain használata, valamint más „jutalmazó” viselkedés.

Ezek az „öngyógyító”, “boldogító” dolgok egészségügyi problémákat okoznak, és néha önpusztító vagy addiktív viselkedést eredményeznek.

A dopamint fellendítő vagy az agyban utánozó gyógyszerek alkalmazásának is vannak lehetséges mellékhatásai, beleértve hányingert, szédülést, hallucinációkat, impulzusszabályozó rendellenességeket és alacsony vérnyomást.

Noha ezeknek a hormonoknak a növelése bizonyos egészségügyi állapotok szempontjából fontos, néha szükség van ennek a neurotranszmitternek a termelésére.

A dopamin antagonisták olyan gyógyszercsoport, amelyek csökkentik az agy dopamin aktivitását. Ezeket a gyógyszereket olyan embereknél használják, akik túl sok hormont termelnek, olyan egészségügyi esetekben, mint például a skizofrénia és a bipoláris zavar.

 

 

 

Következtetés

A dopamint általában „boldogsághormonnak” nevezik, mert növeli az öröm és a jutalom pillanatait. Ez egy kémiai hírvivő, amely kölcsönhatásba lép a neuronokkal az agyon keresztül.

A túl magas vagy túl alacsony szint súlyos hatással lehet egészségünkre, befolyásolva azt ahogyan érzünk, tanulunk vagy viselkedünk.

A funkcionális rendellenességekkel küzdő emberek számára, a tirozinban gazdag ételek fogyasztása, a rendszeres testmozgás, a megfelelő alvás, meditáció és a kedvesség- pozitív hatást gyakorolhat.

Vannak olyan táplálékkiegészítők amelyek elősegítik e boldog hormon növelését, beleértve a probiotikumokat, a D- vitamint, a kurkumint és a mukuna prurienst.

 

Referenciák / kutatások

Wise RA. (2006). Role of brain dopamine in food reward and reinforcement. DOI 10.1098/rstb.2006.1854

Volkow ND, et al. (2012). Evidence that sleep deprivation downregulates dopamine D2R in ventral striatum in the human brain. DOI: 10.1523/JNEUROSCI.0045-12.2012

Sinclair D, et al. (2014). Impacts of stress and sex hormones on dopamine neurotransmission in the adolescent brain. DOI: 10.1007/s00213-013-3415-z

Barth C, et al. (2015). Sex hormones affect neurotransmitters and shape the adult female brain during hormonal transition periods. DOI: 10.3389/fnins.2015.00037

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3967083/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3433285/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4253901/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29164993

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3433285/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/11515738

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24997036

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2597276/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/27926449

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18320725

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15701239

Szívesen olvasnál hasonló témákban?
Kérj hasznos tippeket és tanácsokat közvetlenül az email címedre itt!
FELIRATKOZOM
Adataidat az ÁSZF-ünknek megfelelően, teljesen bizalmasan kezeljük. A tananyag letöltése, vagy a legújabb tartalmaink tájékoztatójának igénylése, a segítő szándékú hírlevelekre való feliratkozással jár, amelyekről bármikor leiratkozhatsz.
0 likes (You must login to like)